Hogyan lehet segíteni a szenvedélybetegeknek a dohányzásról való leszokásban. Így sikerülhet végleg a leszokás!


Szemléletváltás hosszú tapasztalattal rendelkező dohányzásról való leszokás nincs előrelépés — Így segíthetsz egy szerhasználónak a leszokásban WMN Olvasási idő kb. A válaszok között természetesen olyan kézenfekvő dolgok is szerepeltek, mint a segítség vagy az útmutatás, sőt: volt, aki kijelentette, hogy a szakemberhez forduló függők nyilván konkrét megoldást várnak a problémájukra.

hogyan lehet leszokni a lány dohányzásáról

A válaszok többsége azonban azt a feltételezést tükrözte, hogy a segítségre szorulók konkrétumok helyett valószínűleg inkább egyfajta érzelmi támogatásra vágynak, és amit valójában akarnak, az nem más, mint az elfogadás, a bizalom, a megértés, a türelem és a remény. Dudits Dénes addiktológiai szakértő írása.

  • Dohányzás nélkül
  • Csehov, amikor abbahagytam a dohányzást
  • Mi a valódi dohányzásról leszokás módszere? | Allen Carr Könnyen Leszokni a Dohányzásról Központ
  • Végleges leszokás a dohányzásról, de nem úgy, mint legutóbb…
  • Segítsen leszokni a dohányzásról
  • Hagyja abba a dohányzást orvosi segítséget

Támogatott tartalom — Konkrét célok Habár a terápia sikere szempontjából kétségtelenül meghatározó szerepe van annak a pozitív és támogató érzelmi légkörnek, amelyet a szakember a saját eszközeivel igyekszik megteremteni, az eredményes segítségnyújtás titka azért kézzelfoghatóbb dolgok megvalósításában rejlik — úgy is mondhatnám: a szakember konkrét célokban gondolkozik.

Lássuk, mik is azok a konkrétumok, amelyek a hivatásos segítségnyújtó szeme előtt lebegnek, amikor belevág a hozzáforduló segítésébe.

Így sikerülhet végleg a leszokás!

Betegségtudat kialakítása: A szakember azt szeretné, ha a szerfüggő a tagadását levetkőzve belátná, hogy beteg, és segítségre szorul. Motiválás: A szakember igyekszik arra ösztönözni a szerfüggőt, hogy a problémája orvoslása érdekében hosszú távon aktív szerepet vállaljon a felépülését segítő terápiás folyamatban. Oktatás: A szakember a felépüléshez nélkülözhetetlen tényszerű ismereteket ad át a szerfüggőnek, és tanácsadást vagy pszichoterápiás kezelést nyújt. Készségfejlesztés: A szakember kompetenciafejlesztésre törekszik, és elősegíti többek között a szerfüggő kommunikációs készségének és problémamegoldó készségének fejlődését.

Életminőség javítása: A szakember nemcsak leszoktatja szerfüggőt a szerfogyasztásról, hanem az egész életminőségének javulásához szükséges feltételeket próbálja megteremteni. Visszaesés megelőzése: A szakember felkészíti a szerfüggőt a visszaesés veszélyével fenyegető tényezők például a sóvárgás kezeléséhez szükséges technikák alkalmazására.

Utógondozás: A szakember a terápiát követően tartósan támogatást nyújt a felépülés útján járó szerfüggőnek.

Neked ajánljuk

Ahogy az a felsoroltakból is látszik, az addiktológiai tanácsadók vagy a pszichoterapeuták a szenvedélybetegnek tekinthető emberek kezelését általában a betegségtudat kialakításával kezdik. Teszik ezt annak ellenére, hogy a szerfüggők nyilvánvalóan nem szívesen szembesülnek azzal, hogy valójában betegek. Nem mindegy tehát, milyen módon döbbentünk rá valakit arra, hogy beteg.

Az a fajta közvetlen szembesítés vagy meggyőzni akarás, amellyel az átlagemberek többsége próbálkozni szokott, ugyanis általában sehová sem vezet — jóval kifinomultabb módszerekre van szükség. Ilyen lehet például az, ha rávilágítunk a szerfogyasztással összefüggő létező vagy várható problémákra, és közben világossá tesszük a józanság előnyeit.

nyomás kilépés után

Ez persze komoly kihívást jelent még a szakember számára iskülönösképpen abban az esetben, ha a szerhasználó — még — nem tapasztalta meg, illetve nem tudatosította magában a szerfogyasztás hátrányait, és éppen azért használ valamilyen szert, hogy jól érezze magát a bőrében, illetve elkerülje az emberi léttel járó szenvedést.

Érdekes módon azonban valójában éppen a szenvedés az a jelenség, amely a megoldás kulcsát rejti. A szer maga az öröm A szerfüggők jellemzően úgy gondolnak az általuk rendszeresen fogyasztott szerre, mint a szenvedéseik csillapításának eszközére, amelytől feloldódást és örömet remélnek.

A szenvedés enyhítésére való törekvésben persze önmagában semmi meglepő nincs, hisz az emberek általában is arra törekszenek, hogy a szenvedést elkerüljék, illetve csökkentsék. Teljesen normális tehát, hogy nem diszkomfortra, hanem kényelemre, és nem nyomásra meg stresszre, hanem stresszmentességre vágyunk.

Az viszont már nem szerencsés, ha a különféle stresszhelyzeteket egytől egyig szerhasználattal próbáljuk kezelni, vagy a problémáink és konfliktusaink megoldását kizárólag a szerekben keressük.

Innen már csak egy lépés a saját dohányzási szokások tudatosítása

Ha azonban valaki szerfüggő, pontosan ezt teszi. Éppen ezért nem is ér semmit, ha azt mondjuk neki, hogy beteg, és azután arra kérjük, szépen hagyjon fel a kedvenc szere fogyasztásával.

Gondoljunk csak bele: olyan ez, hogyan lehet segíteni a szenvedélybetegeknek a dohányzásról való leszokásban azt várnánk el tőle, hogy váljon meg örömének legfőbb forrásától, és tudatosan vállalja a szenvedést. Számára ez bizony pontosan így fog értelmeződni. Ezért nincs semmi különös abban, ha egy szerfüggő ellenállást tanúsít, amikor rá akarják erőltetni a leszokást.

Mi a valódi dohányzásról leszokás módszere? Tudod, miért nehéz leszokni a cigarettáról csak úgy? Egy felmérés szerint a dohányzók több mint 65 százaléka próbált már leszokni sikertelenül.

Mit lehet tenni? Vajon hogyan lehet ezt a dilemmát feloldani? Mégis mit lehet tenni, ha semmi értelme arra kérni egy szerfüggőt, hogy szokjon le?

Vitalitás tippek a Vitallandtól

Esetleg meg kell várni, hogy a szerhasználattól annyira lerobbanjon, hogy magától belássa, nincs más választása, mint leszokni? Tétlenül várni arra, hogy egy szenvedélybeteg padlót fogjon, ugyanúgy hiba, mint indulatosan azt hogyan lehet segíteni a szenvedélybetegeknek a dohányzásról való leszokásban tőle, hogy szokjon le.

Szerencsére azonban nem csak ezek a lehetőségek — akad egy másik opció is: a szemléletváltás elősegítése, pontosabban a szerfüggő szenvedéssel kapcsolatos elképzeléseinek átformálása. A konkrét cél pedig nem más, mint elérni azt, hogy a szerfüggő a szenvedés csillapodását ne a szerhasználathoz társítsa, hanem a józansághoz.

Ha segíteni szeretnénk valakinek a leszokásban, érdemes vonzóvá tennünk számára az absztinencia gondolatát, illetve tudatosítani benne a józansággal járó jutalmakat. A baj csak az, hogy bizonyos szerek esetében akár tizenöt—húsz év is eltelhet addig, amíg a szerhasználathoz egyértelműen köthető szenvedés olyan jelentős mértéket ölt, hogy változtatásra késztesse a függőt.

Tudod, miért nehéz leszokni a cigarettáról csak úgy?

Ennyi idő alatt pedig nagyon sok minden történhet, ami súlyos vagy akár tragikus következményekkel járhat az egyén és a környezete számára egyaránt. De nem is kell években vagy évtizedekben gondolkodni, ha azt vesszük, milyen vígan vetik bele magukat a fiatalok az egyre durvább drogok világába, és miféle veszélyeknek teszik ki magukat ezzel.

Éppen ezért fontos mielőbb közbelépni, és lehetőség szerint már akkor felkelteni a szerhasználóban a józanság iránti érdeklődést, amikor ő még annyira intenzíven használja a szert, hogy a megvonása gyakorlatilag elképzelhetetlen számára. Abbahagyni kín… Persze jogosan merül fel a kérdés: mégis hogyan lehet rávenni valakit arra, hogy álljon le a szerhasználattal annak érdekében, hogy jobb legyen az élete? Miközben ő a szer hatására jól érzi magát, és valószínűsíthető, hogy amennyiben felhagy a fogyasztásával, akkor viszont egy ideig bizony rosszul fogja érezni magát a megvonás tünetei miatt.

Elfogadva azt, hogy a szer megvonása valóban kellemetlenségekkel jár, sőt akár elviselhetetlennek is tűnhet valaki számára, egyúttal nagyon fontos hangsúlyozni azt is, hogy a megvonási tünetek csak átmenetileg nehezítik meg az ember életét, és idővel csillapodnak, majd teljesen megszűnnek.

Szívni, vagy nem szívni…

Ilyenkor ugyanis tulajdonképpen egyfajta átállás történik — és mint minden átállás —, ez is csak egy ideiglenes állapot, amelyet ráadásul a kellemes józanság követ. A józansághoz vezető utat pedig a szakember mellett jelentősen megkönnyíthetik a szenvedélybeteg környezetében élők: a hozzátartozók, a barátok, a munkatársak — sokan sokféleképpen.

A lehetőségek közül itt most kettőt emelnék ki. Az egyik, amelyet annak érdekében tehetünk, hogy átformáljuk a szerfüggő szenvedéssel kapcsolatos elképzeléséit, és ráébresszük arra, hogy a szerhasználat szenvedést okoz, ha egyszerűen hagyjuk, hogy az illető megtapasztalja a szerfogyasztás negatív következményeit. Ezzel összefüggésben nagyon sokat számít önmagában már az is, ha tudatosítjuk benne: mi bizony nem vagyunk manipulálhatók, ő pedig nem úszhat meg mindent.

Persze tisztában vagyok azzal, hogy ennek a stratégiának az alkalmazása számos kihívás elé állíthatja az embert.

leszokni a dohányzást egy nap alatt

Ha például a férj részegen érkezik haza, és összeesik az ajtó előtt, akkor a feleség valószínűleg inkább bevonszolja őt a lakásba. Miközben ha nem tartana attól, hogy a szomszédok esetleg megszólhatják a családot, és szépen betakarná, de ott hagyná őt az ajtóban, hogy aztán reggel felbukjon benne valaki, akkor a férfi ilyen módon is szembesülne az italfogyasztási szokásai negatív következményeivel.

Ha pedig azután kénytelen lenne másnaposan megjelenni a munkahelyén, mert a felesége nem volna hajlandó beteget jelenteni helyette, akkor még a kollégái is rossz szemmel néznének rá. Ráadásul akár olyan helyzetet is teremthet, amely az egész családra nézve kellemetlen például, ha a családfő elveszíti az állását. Ennek ellenére azt gondolom, hogy érdemes élni ezzel a lehetőséggel, és bizonyos helyzetekben némi kockázatot is vállalva tényleg hagyni kell, hogy a szerfüggő, akit szeretünk, megüsse a bokáját.

Nem azt mondom, hogy büntessük meg vagy zavarjuk el otthonról a részeges családtagot. Épp ellenkezőleg, azt javaslom: szeretettel és a törődéssel forduljunk felé akkor is, ha ivott — de kellő tudatossággal és határozottsággal tegyük ezt, és hagyjuk, hogy a saját cselekedeteinek következményeivel mindenképpen számolnia kelljen.

Egyúttal merjük szakember segítségét kérni ehhez a feladathoz, ha tanácstalannak érezzük magunkat. Emellett az is nagyon fontos, hogy igyekezzünk felülkerekedni a félelmen, amely esetleg hogyan lehet segíteni a szenvedélybetegeknek a dohányzásról való leszokásban fakad, hogy kiderülhet, milyen problémával küzd is a hozzátartozónk.

Jóval többet árthatunk ugyanis neki és magunknak is, ha nincs meg bennünk a kellő bátorság a határozott fellépéshez, és a megalkuvásunkkal hozzájárulunk az egész családot felőrlő állapot fenntartásához. A másik, amellyel kiaknázhatjuk a szerfüggő szenvedéskerülő magatartásában rejlő lehetőségeket, ha a problémára való fókuszálás helyett a józanságot helyezzük előtérbe, és elkezdjük jutalmazni a józanság irányába tett lépéseket. Amikor tehát azt látjuk, hogy az illető apró erőfeszítéseket tesz a változás érdekében, például felmerül benne a leszokás gondolata, és elolvas néhány cikket a témában, akkor adjunk neki megerősítést — empátiával és apró gesztusokkal, akár simogatással vagy öleléssel.

leszokni a dohányzásról, hogyan ne hízzon

Gondoskodjunk róla, hogy mindenképp jutalomban részesüljön minden törekvéséért, amely a józanság előtérbe helyezésére irányul. A jutalmazást persze ne anyagi javakban adjuk, hanem lelkiekben: elfogadás, bizalom, türelem, reménykeltés formájában. Ha pedig az illető egyértelműen elindul a felépülés útján, akkor a folyamatos támogatás mellett további rendszeres jutalmazással is tápláljuk benne azt a józanságvágyat, amely őt a szenvedéssel teli szenvedélybetegségből a szenvedéstől mentes egészséges élet irányába hajtja.

Bármelyik stratégiát választjuk is a szenvedélybeteg szemének felnyitására, mindenképpen tudatosan járjunk el.

Mit jelenthet ez valójában? Hogyan vágjunk bele?

Akár a szerhasználattal összefüggő negatívumok érvényesülésének lehetővé tételében látjuk a megoldást, akár a józanság érdekében tett erőfeszítések jutalmazásában, improvizálásnak helye nincs.

Célszerű pontosan megtervezni, mit mikor teszünk.

EGÉSZSÉGÜNKRE - Könnyen leszokni a dohányzásról (2014.10.27.)

Ebben ugyanakkor segítségünkre lehet a szakember. Ha bevonunk egy szakembert… A szenvedélybeteggel foglalkozó szakember olyan módszereket alkalmaz, amelyek jelentősen megkönnyítik a józansághoz szükséges szemléletváltást.

Kellő szakértelemmel és odafigyeléssel ugyanis fel lehet tárni a szerfüggő mozgatórugóit, majd gondolati és érzelmi síkon precízen be lehet avatkozni annak érdekében, hogy megváltozzon a szenvedélybetegnek a szenvedéssel és a szerekkel kapcsolatos attitűdje. Ebben az összefüggésben a tanácsadás és a pszichoterápia funkciója tulajdonképpen nem más, mint egyfajta célirányos szemléletformálás.

Bevallom, a hozzám fordulók között akadnak olyanok, akik kifogásolják, hogy annyira firtatom a szenvedés kérdését, és arról győzködnek, hogy ők egyáltalán nem szenvednek, és csakis azért használnak szereket, mert valahogy el akarják űzni az unalmukat.

Amikor azonban a beszélgetésben elmélyülve kicsit feloldódnak, és megvizsgáljuk, mit is értenek szenvedésen, és mi jelent számukra jutalmat, akkor a többségük mégiscsak felismeri, hogy a saját életében milyen összefüggés van a szenvedés és a szenvedélybetegség, illetve a józanság és a jutalmazás lehetősége között.

a dohányzásról való leszokás legbiztosabb módjai

Erre épül azután az a megfelelően megtervezett, ütemezett és felügyelt belső átalakulási munka, amely a józanságvágy felébresztését és fenntartását szolgálja. A lényeg: a szenvedélybetegségből való felépülés elősegítésének folyamata sok esetben valójában hogyan lehet segíteni a szenvedélybetegeknek a dohányzásról való leszokásban a betegségtudat kialakításával veszi kezdetét, hanem a józanságvágy felébresztésével.

Nem az a legfontosabb, hogy a szenvedélybeteg tudatában legyen annak, hogy ő bizony beteg, hanem az, hogy tudatosítsa magában a józansághoz társuló előnyöket: A józanság mámorít.