Átszúrta a fülemet és leszokott a dohányzásról, :: Dr. Kótai Zsuzsa - InforMed Orvosi és Életmód portál ::


Minden este leszoktam a dohányzásról nem veszélyes-e hirtelen leszokni a dohányzásról?

Ha gyökeresen hagyja abba a dohányzást qigonggal is, de azért valami változott az utóbbi időben.

Újra csinálta a fekvőtámaszokat.

KARINTHY FRIGYES: SZAVAK PERGŐTÜZÉBEN

A térdét kőkeményen kiegye­nesítette, olyan volt a combja, mint egy acélrúd, mint egy bot, mint egy husáng. A karja szépen hajlott, csak négy-öt centiméter után valami fájás nyilait a jobb könyökébe, föl, egészen a válláig. Azért gyökeresen nem változott semmi, pedig a guggolásokat is csinálta, megdobogtatta a szívét, szédülést nem okozott ugyan, de meg kellett markolnia az asztalt, bizonytalanságot érzett. Tudta ő is, hogy semmi sem fog változni gyökeresen.

A talpa is fájt, néha kavicsokat érzett a cipőjében, megnézte, nem volt benne semmi. Abban bízott, hogy az izmai, melyek a csontjaira tapadnak, egyben tartják még, körülfogják.

Csak az volt a baj, hogy nem volt étvágya. Akkor is csak úgy sétálgatott, fenn a hegyen. Egy fél méterrel előtte járt a fia, mikor megbillent, a ballábát felemelte, a felső­teste hátralendült, egyensúlyozott, mint egy gémeskút.

Közben a karjait széttárta, lehet, hogy egylábon álldogáló gólyához hason­lított, mindegy, talán a karjai szárnyakká alakultak pár másod­percre, hogy nem esett el.

Különös természeti tünemény Vannak ilyenek. Néha egy folyó áradni kezd, anélkül, hogy a megfelelő meteorológiai előzmények igazolnák: szárazság volt az egész vonalon. Titkos, földalatti forrásokról beszél ilyenkor a találgató tudomány. Vagy egy rovarféle egyszerre észnélküli szaporodásnak ered, nem törődve a külső feltételekkel, lárvák és álcák idomtalan folyója szeli át az országutat, vasúti síneket, a nehéz mozdony kisiklik, megáll, lucskosan forognak egy helyben a kerekek. Egyszer Siófokon, emlékszem, minden ok nélkül elszaporodtak a katicabogarak, piros szőnyeg borította a sétautakat, a Balaton tetején tócsákban állt a vér, piros felhők gomolyogtak a mezőn.

Kész csoda volt, hogy nem borult háttal a lejtőre, a jóisten tette alá a tenyerét, meg a fia ugrott oda, össze-vissza kajabált, hogy mit csinálsz apa, meg hogy mért nem figyelsz, meg így, meg úgy, az a hülye. Azt hitte, hogy direkt csinálja.

Persze ezen sem lehet csodálkozni, ilyen még nem volt, megszokta a kölyök, hogy az apja gyalog megy fel a hegyre, hogy csavarog a városban, buszozik, felpattan, cammog ide-oda. Azon a délutánon eldőlt valami. Lehet, hogy semmi, de ő így érezte.

Sokkal később történt a bizonyosság, amikor már kék, zöld foltok hevertek a testén. De akkor még sütött a nap, és ahogy egyensúlyozott, tényleg a gólyára átszúrta a fülemet és leszokott a dohányzásról, de most saját maga volt a gólya, hitványabb, mint a valódi, véznább, szófo­gadat­lanabb. Ahogy felnézett az égre, mikor a teste hátra­lendült, szemébe villant a nap, meglátta a nagy, himbálódzó szárnyakat. Vala­mikor valóban szófogadatlan volt, felmászott a tetőre, meg akarta nézni a kéményen fészkelő párt.

Ahogy kúszott, kisza­ladtak alóla a nádak.

\

Fent a gerincen fújt a szél. A gólyák olyan ártatlanul néztek vissza rá, hogy mozdulni sem mert. Álltak előtte függőleges vonal lábaikon, a pár meg a két kicsi, nézték őt, az egyik meglendítette a szárnyát, de nem repült el.

Ugyanaz az érzése volt most is, mint akkor, nyolcvan évvel azelőtt.

Dr. Németh Tamás

Most, ugyanúgy megszédült, mint akkor, az apja ugyanúgy rákiabált, mint most a fia, mert nem hitte el, hogy fél lejönni. Most azért annyival könnyebb volt, hogy ez itt a fia volt, és nem az apja, jól megcibálhatta a fülét, esetleg még meg is pofozhatta, bár ezt nem tette meg soha, inkább csak a lehetőséget csillogtatta meg olykor-olykor kedélyesen, kihangsúlyozva azt, hogy az apja ennek átszúrta a fülemet és leszokott a dohányzásról hústoronynak.

Szerette mondogatni, hogy az apád vagyok, ha akarlak, megpofozlak, szürkéskék szemével nevetett hozzá. A huszonöt guggolás vége felé már égtek a lábizmai, fájtak, vicso­rítania kellett az erőlködéstől, pedig nem szerette meg­feszíteni az arcizmait.

Nehezére esett a számolás is. Leült a földre, végigcsinálta, utána hátradőlt, lehunyta a szemét. Vörös harapófogó jelent meg kék mezőben, összezárult, elúszott.

  1. Problémák leszokni a dohányzásról
  2. Kedves Balázs!
  3. KARINTHY FRIGYES: SZAVAK PERGŐTÜZÉBEN
  4. Dr. Németh Tamás fül-orr-gégész szakorvos, főigazgató bemutatkozása
  5. Насколько же немыслимой, рассуждал про себя Джизирак, была бы эта конференция всего каких-то несколько дней .

Hiányolta, hogy alig csúszik le falat a torkán. Úgy képzelte, hogy a táplálék szétoszlik a sejtjeiben.

Magén István: Vesszőfutás (Z-könyvek)

Világosan látta gondolatban, hogy elfogy a teste, és nem pótolja semmi. Kicsit sokáig ült a padlón, nekidőlt a fotelnak, nem lihegett, csak dörömbölt a szíve.

vásároljon dohányzó spray-t leszokni a dohányzásról most nem tudok aludni

Az a múltkori eset sem volt az igazi. Még most is várja, hogy valaki hozzá lépjen, és azt mondja, kitalálás volt az egész. Hogy valaki felrajzoljon egy képet a falra, és ő csak úgy fölényesen azt mondja, hogy erre, meg erre.

Ott a hídon, abban a pillanatban, a híd közepén, köd is volt, meg szél is, a korlátba kapaszkodva lenézett, megszédült a víztömegtől. Lehet az is, hogy az eszébe jutott egy történet, csupa igazság, épp az a baj. Lecsúszott, még fogta a vastag cizellált öntöttvas korlátot, nekifeszítette a homlokát, hogy lehűtse.

A száján sorra potyogtak ki a hangok, de nem akartak szavakká összeállni.

:: Dr. Kótai Zsuzsa - InforMed Orvosi és Életmód portál ::

Egy kutya morog így, ha beszéddé próbálja szeletelni az ugatást. Mi a neve? Mi történt?

leszokni a dohányzás előnyeiről súlygyarapodás leszokott a dohányzásról

Hol lakik a bácsi?